Csatlakozz közösségi oldalainkhoz!

Cikkek

Szolgasors - A kormány és a "cselédtörvény"

Legálissá válhat, hogy a takarítónő, a bébiszitter és a házitanító után nem fizetnek járulékot az őket alkalmazó családok. Viszont egészségügyi ellátás és nyugdíj sem jár majd a "cselédeknek".

Három gyerek, három szoba, négy kerék és egy házicseléd – így lesz teljes a családmodell a legújabb fideszes vízió szerint. Azért, hogy ez az idill minél szélesebb körben elterjedhessen, a kormány megkönnyítené a háztartási alkalmazást. Ha a javaslatot elfogadják, augusztus 1-jétől a családok úgy vehetnek föl kisegítőt takarításra, házvezetésre, gyermekek felügyeletére, házitanításra, kertgondozásra, javítási munkálatokra, hogy az alkalmazott keresetét semmiféle adó vagy járulék nem terheli, sőt bevallani sem szükséges az így szerzett jövedelmeket. Mindössze annyi adminisztratív kötelezettsége van a foglalkoztatónak, hogy havonta be kell jelentenie az adóhivatalnak az ily módon alkalmazottak számát. A "cselédtartásnak" egyetlen hátulütője van: a háztartási kisegítő járulékfizetés híján sem egészségbiztosításra, sem munkanélküli-ellátásra, sem nyugdíjra nem lesz jogosult.

Újabb szociális bomba – így értékelte a HVG-nek több szakértő is a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a gazdasági és pénzügyi salátatörvény részeként benyújtott javaslatot, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek majd a képviselők. Mivel a sürgősséggel tárgyalt javaslat kapcsán rengeteg kérdés felmerült, a HVG még a múlt héten a tárcához fordult, ám hiába. A ház körüli munkát azt követően szabályozzák újra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, július elején elfogadott törvény kizárta a jogszabályból az ilyen típusú tevékenységeket. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai ezentúl csak a mezőgazdasági, az idegenforgalmi, valamint az alkalmi munkavégzőkre vonatkoznak. Korábban azonos regulák voltak érvényesek rájuk és a háztartási alkalmazottakra: a munka egybefüggően legfeljebb öt napig, egy naptári hónapon belül maximum 15 napig tarthatott, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napra lehetett valakit efféle tevékenységre alkalmazni. A háztartásban foglalkoztatott takarító, kertész vagy bébiszitter közterhei a bér 30 százalékára rúgtak, ha a szerződés legfeljebb 31 napra szólt, és az egy hónapban ledolgozott munkanapok száma nem volt több tíznél.

Járulékfizetés helyett a mostani tervezet mindössze azt írja elő, hogy a munkát adó magánszemélynek háztartási alkalmazottanként havi ezerforintos regisztrációs díjat kell lerónia. A díj összege független attól, hogy az adott hónapban a család hány napig foglalkoztatja a kisegítőt. Tehát ugyanannyi fizetendő az ellátás mellett havi 80–150 ezer forintot kézhez kapó, a családdal együtt lakó bébiszitter, mint a havonta egyszer kertgondozással megbízott, jellemzően 600–1500 forintos órabérrel díjazott magánszemély után.

Fontos előírás viszont, hogy háztartási munkát csak természetes személy végezhet. "Ezek szerint ha csöpög a csapom, és áthívom a szomszédomat, hogy egy ezresért bőrözze meg, ellenőriznem kell, hogy egyéni vállalkozóként nem végez-e ilyen munkát" – érzékeltette a HVG-vel Vadász Iván adószakértő, hogy a javaslat nem túl életszerű. Becslése szerint a regisztrációs díjakból optimális esetben százmillió forintra számíthat az államkassza évente.

A bevételt némileg megdobhatja a javaslatban kilátásba helyezett durva szankció. E szerint a bejelentést vagy a regisztrációs díjat elsumákoló munkaadó súlyos büntetésekre számíthat: egyrészt százezer forintig terjedő mulasztási bírságot róhatnak ki rá, másrészt utólag be kell fizetnie az adóhatóságnak az általa megbízott háztartási alkalmazott "keresete" után az összes adót és járulékot. A fenyegetés dacára sem valószínű, hogy a törvény hatására tízezrek jelentik majd be a házhoz járó angoltanárt, bébiszittert, kertgondozót és takarítót; már csak azért sem, mert esetleg elméláznak azon, mit kezd az információval a későbbiekben az adóhatóság.

A várható költségvetési hatásokat illetően a Költségvetési Tanács pesszimista számítással állt elő. Mivel a háztartási alkalmazottak korábban az egyszerűsített munkavállalás szabályai alá tartoztak, augusztustól viszont már nem, egy részük – akiket korábban bejelentettek – nyilvánvalóan kikerül a járulékfizetők közül, évi 200-300 millió forintos (az idei csonka évben 100 milliós) járulékkiesést okozva. Ezt a regisztrációs díjból származó bevételek legfeljebb 15 százalékkal korrigálhatják.

"Eddig csupán a családok 10-20 százaléka vállalta, hogy valamilyen formában legalizálja háztartási alkalmazottját" – számolt be tapasztalatairól a HVG-nek Szarvas Krisztina, a ténykedése 15 évében összesen 16 ezer családnak kisegítőt kiközvetítő Micimackó Bébiszitter- és Idősgondozó Szolgálat ügyvezetője. Tapasztalatai szerint a családoknál munkát vállalók örülnek a bejelentési lehetőségnek, igaz, azt már el kellett nekik magyarázni, mit kell tenniük, hogy biztosítottak legyenek. Ha valakinek nincs bejelentett állása, maga is megállapodást köthet a társadalombiztosítással, és havi 4950 forintért jogosulttá válhat egészségbiztosítási szolgáltatásokra. Ha pedig legalább a minimálbér 33,5 százalékát befizeti nyugdíjjárulékként (azaz a jelenlegi 73 500 forintból 24 623 forintot), nyugdíjat is kaphat. Ilyen öngondoskodással azonban nem lehet szert tenni pénzbeli juttatásokra, például álláskeresési járadékra, gyermeknevelési segélyre, táppénzre.

"A javaslattal kiteljesedett a Fidesznek a cselédség intézményesítésére vonatkozó elképzelése" – summázta a HVG-nek a törvénytervezettel egyet nem értő ellenzék véleményét Kaufer Virág, az LMP képviselője. "Amellett, hogy nincs járulékfizetés, a tervezet nem szabályozza a munkáért elvárható minimális összeget vagy időkorlátot sem, így teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat" – véli a szakértő, aki szerint egyetlen célt jól szolgál a tervezet: a kormányt közelebb viszi a "tíz év alatt egymillió új munkahely" ígérete teljesítéséhez. A statisztikákat ugyanis szépíteni fogja az adórendszeren kívül dolgozó háztartási alkalmazottak bejelentése, hiszen a KSH számaiban foglalkoztatottként jelenik meg mindenki, aki a felmérés előtti héten legalább egy órát jövedelmet hozó tevékenységgel töltött el.

G. Tóth Ilda
HVG, 2010. július 17.

Forrás: HVG

© 2003-2017 Best-Work Oktató és Szolgáltató Kft. Minden jog fenntartva.
Felnőttképzési engedély szám: E-001164/2015
Adatvédelmi tájékoztató

Látvány és kivitelezés: Scarab Design

Tartalomkezelés: Computer Doctor